Only a vampire can love you forever....really?

Ok, elvesztem...teljesen. Megint a kezembe akadt egy olyan sorozat, amit nem bírok letenni, mert magával ragadó, érzéki és teljesen elvarázsolt. J. R. Ward Fekete tőr testvériség sorozatáról van szó, két hete olvasom, de már az 5. kötetnél tartok, és nem bírok betelni vele.
Persze itt sem olyan vámpírokat látunk, amilyeneket mondjuk Drakulánál megszokhattunk, éppen ezért kezdem azt hinni, hogy már a félelmetes, emberi vérrel táplálkozó vámpír mítosz kezd "cikivé"válni, vagyis ha léteznek vámpírok, akkor nekik már célszerű lenne vagy csak a saját fajtársaikból inni, vagy pedig állatokon tengődni, mint tette azt a Cullen família és Louise. Talán a True Blood-os társaságnak megbocsátjuk, ha egyszer-egyszer emberi vért isznak, nem azt a szintetikus lötyit, de ugye akkor az esetek nagy többségében az ember átélheti a vámpír-szex adta gyönyöröket.
És itt vannak J.R. Ward vámpírjai: magasak, erősek, izmosak, tökéletes testükhöz tökéletes férfiasság járul, és minden vágyuk, hogy boldoggá tegyenek egy nőt, megkössék, magukénak tudják őket egy életen keresztül. Volt egy olyan halvány reményem, hogy pasi a szerző...mert hát milyen szép is lenne, ha egy férfi, mélyen magába nézve ilyen érzelmekkel rendelkezne, hogy elképzelhetetlenné váljon számára, hogy más nővel is együtt háljon. Hogy minden vágya az legyen, hogy azt az egy nőt kielégítse, és semmi más nem számítana. Mert Ward vámpírjai ilyenek....idáig kivétel nélkül, mindegyik talált magának párt, akivel el tudja képzelni az életét.
Szép dolog is ez...és természetesen mindezt egy nő írta.
Nőként persze mélyen egyetértek vele...szeretnénk, ha ilyenek lennének a férfiak. Ilyen odaadóak, szeretni valóak, csábítóak...hogy elhihessük, nekünk is van egy másik felünk, aki csak arra vár, hogy eggyé váljon velünk, és az örökkévalóságig szeressen...mert így teljes az élet.
Ward világa egy tökéletesen felépített világ. Olyan dolgokat látunk benne, ami minden embert megmozgat: szerelem, féltékenység, düh, harag, elfojtott vágyak, barátság és testvériség, összetartozás, hit és remény, elfogadás, önmegismerés stb. Senki sem tökéletes, de mindig van valaki, és mindig lesz is valaki, aki képes lesz elfogadni a hibáival együtt a másikat. Mindenkinek megvan a másik fele...csak türelmesnek kell lenni, és megtalálja.
Ajánlom mindenkinek: csajoknak, mert álmodozni jó...pasiknak, hogy lássák, miről álmodik a nő:) és persze nem elhanyagolható az izgalmas kerettörténet, háborúról jó és gonosz közt.

Eredet...Inception....most komolyan ez az év filmje??

Kezdem megszokni, hogy nem értek egyet a nagyobb oldalak kritikusaival, illetve azokkal, akik a filmeket reklámozzák. Azt mondták ezek a "nagy" emberek, hogy ha csak egy filmet akarsz megnézni az évben, akkor ennek a filmnek kell annak lennie.
Ok, bár én többet is meg szeretnék nézni, de mondtam magamnak, miért ne? Elvégre a trailer magával ragadó, látványos, mindenki szuperlativuszokban beszél róla, nézzük meg!
Nem rajongok a sci-fi kategóriáért, de ez a film nagyban alulmúlta a várakozásaimat.
Először is, álmok: ennyire egysíkú, valósághű álmokkal még a saját fejemben sem találkoztam, pedig mostanában eléggé jól működik az ágyam fölötti álomcsapda, nehezen álmodok. A trailerben nagyjából lelőtték az összes látványos elemet, ezeken kívül nagyon ritkán ámultam el, hogy nahát, ezek ilyet is tudnak?
Én másra számítottam: szürrealitásra, látványra, fantáziára...ehelyett kaptam pár megdőlt épületet, szenvedő álomjárókat, akik haldokoltak (könyörgöm, ha leszögezzük, hogy egy álomban bármi megtörténhet, akkor miért is nem álmodjuk azt, hogy felépülünk egy sérülésből? Vagy miért nem álmodunk magunknak páncélozott autót, ha lőnek ránk?), kemény akciójelenetekkel, lövöldözés, robbantás, ilyesmik.
A sztori ennek ellenére jól fel volt építve, bár nekem kicsit hiányzott az izgalom, hogy várjam, mi fog történni...kiszámítható volt.
És ami nekem a legjobban hiányzott....a végén az a katarzis, amit az ilyen témájú filmek után érezni szoktam...hogy igen, ezt most meg kell beszélnem valakivel, ezen el kell gondolkoznom....na, ez nem volt meg. Bár nyitva maradt a vége, bennem nem maradtak kérdések...és ez határozottan bosszantott.
Ha komolyan ez volt az év filmje, akkor tényleg nem éri meg idén moziba menni!