Ez a kérdés foglalkoztat jelenleg. Vegyünk két lányt, évek óta épületes barátnők, jóban-rosszban összetartanak, aztán történik valami...és onnantól a kapcsolat bár fennmarad, de már csak nyűg...egyikük nyakán.
Éljenek a közhelyek, biztos a csomó az oka, ami a barátság fonalán megmarad...de azért ezzel szembesülni eléggé nehéz dolog. Hogy mikor keletkezett a csomó? Amikor kedves barátnőm egyik nyáron mindenáron be akarta nekem bizonyítani, hogy a távolban élő kedvese igenis hűséges hozzá, és meghívott, amikor a távolban élő kedves véletlenül meglátogatta...csak hogy találkozzam vele én is. Nos, a srác csak kihasználta, ennek nekem jelét is adta, amikor nem hallhatta barátnőm...igen kellemetlen 2 órát okozott nekem, de úgy voltam vele, hogy "rendben, játsszuk le!". Persze a bili előbb-utóbb kiborult, kiderült, nekem lett igazam...de addigra már valami megroppant bennem...elvégre nem arról szól a barátság, hogy őszintén megmondhatjuk a véleményünket, és nem kell kegyes hazugságok mögé burkolóznunk?
Persze megkötöttük az elszakadt fonalat, de az a fránya csomó...hogy tudod, hogy nem lehetsz vele őszinte, mert az első adandó alkalommal megpróbálja ellened fordítani...
Modorosság, örökös kimértség...jellemezhet ez egy barátságot?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése