A könyv első fejezete pedig végképp betett...én úgy voltam vele, hogy szép lassan fogok haladni, kiélvezem minden egyes részét az Aktusnak...de egy ilyen shakespeare-i kezdés után muszáj volt minél hamarabb a végére jutni, de legalábbis a csúcspontig mindenképp. :)
Két cselekményszál, több nézőpont, gyakori szemszögváltások teszik igazán izgalmassá a történetet. A szereplők élete több ponton fonódik össze, elég sokszor Shakespeare jutott eszembe...nemcsak a véletlenek miatt, hanem a tragédiák végkifejlete is aggasztott...
Ami nagyon szerethetővé teszi a könyvet, az a karakterek sokszínűsége. Szerintem mindenki megtalálhatja a magának való ideált, legyen az a követendő példa vagy az ideális pasi.
Fényes Laura egy érett, szabad nő, aki a saját lábán áll és csak boldog akar lenni végre. Bár nem tud túljutni előző kapcsolatán, felrémlenek előtte hibái, de tanul a múltból, igyekszik továbblépni.
Anna számomra egy naiv, álomvilágban élő fiatal lány, aki megőrizte önmagát a legnagyobb mocsok közepén is, tisztességes, hűséges, a legtöbb pasi álma. Párja, Anton, a jó útra tért rosszfiú, aki képes volt lemondani a drogról és az alvilágról a szerelméért, a legtöbb huszonéves lány álompasija.
Dr. Lengyel Dávid nekem ebben a kötetben mellékszereplővé zsugorodott, szerintem nem csak én vagyok így ezzel, megjelenése a műben is késleltetett, de karaktere változáson ment keresztül, felemásak az érzéseim vele kapcsolatban.
Egy biztos, szerintem a harmincasok körében Dr. Szentesy Róbertnek lesznek komoly rajongói, nálam legalábbis ő viszi a pálmát...na, jó, nem egy Mr. Darcy, de számomra közelít, főleg, amikor már jobban megismerjük.
Külön tetszett Laura társának karaktere, főleg azért, hogy a szerző még egy mellékszereplő életébe is tett fordulatot, amin el lehet gondolkodni. Judit élete szerintem sokaknak példa lehet arra, hogy az álmaink megvalósításához ragaszkodnunk kell, hiszen csak egyszer élünk.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez az ifjú író nemcsak egy végletekig izgalmas történetet írt, hanem tanít is a történetével. Nemcsak a pszichológiai részekre gondolok, hanem a gésa-vonalra. Nem hivalkodó, nem tudálékos, de az elcsepegtetett információk nagyon hasznosak, és sokat lehet belőlük tanulni. Én anno Lőrincz Laci bácsi könyveiből tanultam sokat, még az egyetemen is alkalmazni tudtam pl Huang ti császár történetét.
Szerintem a most felkapott regényekben több ilyenre lenne szükség, a fiatalokat még a klasszikusok felé is oda lehet fordítani. Frei Tamás trilógiájában pl. Passuth László: Nápolyi Johannája kap fontos szerepet, a Twilight-saga hatására szerintem megugrott az Üvöltő szelek népszerűsége is.
Összességében egy nagyon izgalmas történetet olvashatunk, van itt minden, mint a búcsúban. Szerelmi sokszögek, kaland, izgalom, kiélezett helyzetek, meglepő fordulatok, shakespeare-i véletlenek, csehovi fegyver a színpadon...
Csillagos 5-ös a könyv, mind a közel 900 oldalát nagyon élveztem :)
